7. fejezet
A hoppanálás gyomorszorító érzésével küzdve érkezem
meg a Weasley fiúk kúriája elé. Meglepetésemre, ott nem vár senki, de nem esem
kétségbe, nyugodt szívvel lépek az ajtóhoz, hogy kopogásommal jelezzem,
megérkeztem. De amint a kezem a sárkányt formázó kopogtatóhoz ér, az életre kel
és egy lángcsóvával üdvözöl engem. Szerencsére a mágiám automatikusan reagál a
támadásra és egy védőpajzzsal hatástalanítja a tüzet. Mikor már azt hiszem,
hogy ennyi volt, hirtelen megnyílik alattam a föld és felkiáltani sincs időm,
amikor egy pillanat múlva egy tágas nappaliban helyet foglaló fotelben találom
magam, vigyorgó vöröshajúakkal körülvéve.
