3. fejezet
A hatodik évem
kezdete épp olyan borzalmas volt, mint ahogy arra számítottam is. Az állomáson
a diákok elfordultak tőlem és összesúgtak a hátam mögött és magamon éreztem a
gyűlölködő pillantásaikat. Sirius szavait igazolva a hollóhátasok és a
mardekárosok érdeklődő pillantásait is észrevettem, de egyelőre nem
foglalkoztam velük. Igyekeztem kideríteni merre lehet az egyetlen háztársam,
aki még szóba ált velem és elmaradhatatlan kísérője, a kissé fura, de
szeretetreméltó hollóhátas barátnőm. Pár pillanat múlva meg is pillantottam
őket, az egyik kocsi ajtajában, ahogy felém integetnek, így rögtön oda is
siettem hozzájuk, de egy kicsivel előttük meg is torpantam. Nem mertem
megölelni őket a viszontlátás örömében, mert tudtam, hogy miattam közösítették
ki őket.

